énvagyok

Hihetetlen, hogy nem bírom ki hosszú távon egy sablonnal.
Géza mégse jött velem, szabadon engedtem, had élvezze az online szabadságot.

utálatos

Az egyik legszégyenletesebb dolog, ha valaki a másik háta mögött pocskondiáz valakit. Ha valakinek baja van valakivel, vagy mondja a szemébe, vagy meg se szólaljon, de az, hogy kibeszéli másnak, szerintem gerinctelenség. Nekem meg főleg ne csinálja, mi az úristent ér el vele, ha csak másnak dühöng? Ha az illetőnek tenné, talán az magába szállna, és már neki is erőfeszítéseket kéne tennie?
Oké, nem mintha én nem tenném ezt néhanapján, de igyekszem kinőni (jelenleg inkább még maradok a meg se szólalok-funkciónál), bár néha azért elragadtatom magam.
De nem ez a lényeg, hanem hogy ennyire azért tényleg nem kéne.

fent vagy nem fent?

Egek, ez annyira az én formám, holnap 11-re mennem kell német tanárhoz, viszont ma késő este meg mutatják a Halálsoront, ami az egyik legeslegjobb King-film.
Vajon ma megnézzem, és fentmaradjak hajnalig, vagy legyek friss és üde holnap németen?
Nem mintha nem lenne meg DVD-n... de akkor is.

Stephen King - Borzalmak városa

Tudom, tudom, tiszta unalmas vagyok, hogy már megint ő, de hát mit csináljak. A történet maga kicsit lassan és nehézkesen indul, viszont ezért kárpótol a sok izgalom.

Vannak olyan városok, amit egyszerűen halott városnak neveznek. Nem tudni miért, az átutazók alig látnak egy teremtett lelket az utcákon. Esténként viszont annál nagyobb ott az élet.

Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy kiírja magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak.
Az írónak azonban nem a nyugodt munka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este Mark Petrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát.
Mark, Ben és még néhány mindenre elszánt helybéli megindítja élethalál-harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen...

"A félelem számára tudatosan vagy ösztönösen mindig a következő egyszerű egyenletben jelent meg: félelem = ismeretlen. Az egyenlet megoldásához a problémát egyszerű algebrai nyelvre fordította le, vagyis: az ismeretlen = nyikorgó deszka (vagy valami), nyikorgó deszka = nincs ok félelemre. A mai világban az összes borzalmat az egyenlőség tranzitív axiómájával meg lehet szüntetni. Egyes félelmek természetesen megokolhatók, de eleddig nem hitte, hogy létezik egy olyan félelem, amit az emberi elme már fel sem bír fogni; amely szinte halálos, bénító. Ez az egyenlet megoldhatatlan. Az, hogy fölfelé mászik, maga a hősiesség."

/336.o./

két hét

Kíváncsi vagyok, hány embernek fogok eszébe jutni. Néhányban biztos vagyok (hogy nem), néhányban nem. Hát ez van. Nem sokára eljutok addig a korig, amikor már nem akarok tudomást venni ennek a napnak a jelentőségéről. Különben tiszta gáz, hogy így gondolkodom, nem kéne ennyire kétségbeesnem a koromtól, de mégis, annyira nem tetszik. Azt nem árulom el, hányadik, nem mintha bárki is megmondaná rólam, simán letagadhatnék két évet.

Ezen a héten dolgoztam, úgyhogy jó volt nekem, remélem, legalább egy 10-es összejön, mert tökre nincs semmi pénzem. Különben voltak mókás részei, néha a szállítósbácsik hoztak be a városba. Ezek körül néhánynak elég perverzfeje van, de szerencsére most el tudtam őket kerülni. Tudniillik, két éve minden nyáron oda megyek, volt mikor szinte egész szünetben ott voltam, és akkor ez nem mindig jött össze, volt aki viccesen beszólogatott. Tényleg marha vicces volt.
Na mindegy, nem tudni, fogok-e még menni.

Különben még mindig - lassan harmadik hete! - nagyimnál senyvedek (ugyanis a lakás néhány pontjának újítása kicsit nagyobb kaliberű, mint arra számítottam), de már nagyon mennék haza. Tegnap voltam otthon, kitapétáztuk tesóm szobáját, feltettünk neki álmennyezetet, ma leteszik a padlóját, aztán jövő héten remélhetőleg már az enyém is kész lesz. Viszont már jó ideje azon örlődök, hogy tapétát kérjek-e vagy fessük ki, ráadásul a színét se tudom, milyen legyen, tökéletes dilemma.

Volt még más újság is, de elfelejtettem.
Jaa, hát persze, a HP. :D Ezt elfelejteni... Pénteken mentem el tesómmal, húúú imádtam, nagyon tetszett. Az egyetlen rossz dolog az volt, hogy közben megittam fél liter kólát, és félórával a vége előtt már egy másodperccel sem bírtam volna tovább, úgyhogy ki kellett mennem. :( (Imádtak a mögöttem ülők:D) Persze siettem vissza, de lemaradtam vagy öt percről. :(

hepibörzdéj

Egy újabb büntethető személyt avatnak fel hamarosan. :D Boldog szülinapot, Girlo.:)

...

Valami nem jó. Mondd el, kérlek.

géza, a görény

Most már van görényem is. Azért görény, mert ez volt a legviccesebb, olyan mókás, ahogy össze-vissza tekergőzik.

kinyílva

Hát nem aranyos ez a kis táska?


Olyan fura, ha rákattintotok ott fent arra, hogy Következő blog, mindenféle nemzetiségű embert olvashattok (a legtöbb angol, kínai/japán(?) meg valami spanyol- vagy olaszszerű), de én magyart még egyszer sem találtam, pedig jó ideje űzöm ezt a sportot.
Viszont érdekes a világ másik oldalán élő emberek életébe bekukucskálni. Ezt a fenti táskát is valami kínai/japán nő csinálta, aki kézzel készített cuccokat mutogat a blogján (legalábbis én ezt szűrtem le a sok krikszből meg krakszból).

időjárásjelentés

Hihetetlen, tegnap alig bírtam megmaradni a melegtől, most meg fázok. És persze semmilyen melegebb cuccot nem hoztam magammal, így itt ülök ujjatlanban, rövidnadrágban és téli térdzokniban. Az új kedvenc nyári divatom.

Szerelmünk lapjai

Egy újabb film, és ez az egyik leggyönyörűbb és legszomorúbb, amit valaha láttam. Az utolsó félórát végigsírtam.
És persze ugyanaz az írója, mint a Séta a múltbá-nak (Nicholas Sparks).



Ez a második kevésbé szép talán, de azért...

új

Hát nekem ez bejön. :P De már haza akarok menni. :(
Tegnap vettem még egy Stephen Kinget. ^^

Éééés éljen, éljen, Eva nyert, valahogy mindig is sejtettem.

Breaking Dawn

Attól függetlenül, hogy találnék benne kivetnivalókat, nekem nagyon tetszik ez a trailer.

elmaradt

Hát a pancsi-pancsi eltolódott augusztusra. :(
Egyéb hír nincs, élek - azt nem mondom, hogy virulok is -, nincs semmi izgi.
A szobám teljesen fel van fordítva még mindig, mivel kapok új parkettát, szóval még mindig nagyimnál vagyok - és ez hosszútávon nem túl egészséges rám nézve. Ma reggel lementem vele a boltba, és ő minden egyes embernek, aki mellett megállt, elmesélte, hogy majdnem elvesztette a lakáskulcsát, és hogy töltött paprikát akar főzni. Ráadásul a tempóját sem bírom. Brüh.
Alig várom, hogy újra otthon lehessek, és hogy berendezhessem a szobát.

Különben megint sablonváltáson gondolkozom, ez kicsit unalmas. Hm-hm.

Pink

hétvége

Éljen, éljen, van net. :D
Az örömködés oka, hogy nagyimnál vagyok, ahová nagy reményekkel hoztam el a laptopot, végül is bérházban lakik, valakitől csak lophatom a netet. Első este viszont annak ellenére, hogy csatlakozva volt hozzá, nem akart bejönni semmi, most viszont igen, úgyhogy nagyon örülök.
Kedden megyünk nyaralni ööö valahová Agárdra (nem tudom, hogy ez a teljes neve-e, vagy van valami előtagja, mindenesetre a Velencei-tó felé lehet), úgyhogy pancsi-pancsi lesz egész héten.
Én meg itt 100%-os kiszolgálásban részesülök, úgyhogy addig is jó nekem.

És annak ellenére, hogy még mindig tök kukának éreztem magam, azért jó volt a tegnap, meg sok új arcot megismerni.

Lisa Jewell - Ralph bulija

Egy ház. Három lakás. Három különböző élet. És valahogy mégis mindegyik kapcsolódik egymáshoz.
Ralph teljesen odavan Jemért, aki viszont Smith-t érzi az igazinak. Smith azonban már öt éve Cheriről ábrándozik, aki Karlt akarja megszerezni. Ám Karl már évek óta él boldog kapcsolatban Siobhannal, aki viszont egy idő után mégis inkább Ricket választaná.
És ezek között a kusza szálak között megbújik valahol az igaz szerelem is, ami azonban nem lehet teljes csalódások nélkül.

"Ralph érezte, hogy már csak a körmük hegyével kapaszkodnak a szakadék szélén - még egyetlen milliméter, és jön a zuhanás. Most nem szabad elrontania, nagyon kell vigyáznia arra, mit beszél. Mély lélegzetet vett, és várt, hátha mond még valamit a lány. Nem mondott semmit. Nézték egymást lélegzet-visszafojtva. Jem kinyitotta a száját, lesütötte a szemét. Ralph szoborrá dermedt, néhány pillanatig még tán a szíve sem dobogott. Jem még mindig nem mondott semmit.
- Mikor? - kérdezte halkan.
Ugorj, Jem, gondolta, elkaplak. Minden rendben lesz. Csak ugorj, kérlek, ugorj..."

könyvtár

Whú, végre voltam könyvtárban, úgyhogy legalább az elkövetkezendő két hétre lesz olvasnivalóm. Különben nem értem én ezt. Elvileg megyei könyvtár, mégis alig lehet találni valami olvasható könyvet. Vagy csak én vagyok béna/várok el túl sokat?

díj

Még soha életemben nem kaptam semmiféle díjat, így nagyon büszke vagyok magamra. ^^

Liától kaptam, nagyon köszi neki. :)

Szabályok:
- tedd ki a díjat a blogodra
- linkeld be, akitől kaptad
- nevezz meg legalább hét blogot
- hagyj üzenetet a díjazottaknál

Akkor én megnevezem: SsGirlót, Chipie-t, Lénát, Orange Greent, najó Cassyt, akkor is, ha már kapott. Ööö nem is ismerek hét blogot. :( Akkor most megszegtem a szabályokat.

Stephen King - A rémkoppantók

Roberta Anderson westernírónő a Haven kisváros peremén fekvő birtokán él visszavonultan. Egy szép napon erdejében sétálva megbotlik egy földből kiálló fémdarabban. Roberta eleinte csak kíváncsiságból, majd végül már szinte kábult kényszerben ássa ki az egyre inkább űrhajóra emlékeztető tárgyat. És a test minél inkább kiszabadul a földből, a kisváros lakóin annál furcsább változások következnek be: olvasnak egymás gondolataiban, világrengető ötleteik támadnak, és egyszerű gyermekjátékokból életveszélyes fegyvereket fabrikálnak önkívületükben. Azonban a gigantikus méretű testből áradó sugárzás negatív hatásokkal is jár: az emberek rendre elveszítik a fogaikat, csillapíthatatlan vérzésük támad...
Egy féltékeny asszony először férjével, majd magával végez egy hadiipari kutatóintézetnek is becsületére váló szerkentyűvel; egy kisfiú amatőr bűvészkedés közben eltünteti szeretett kisöccsét, a kisváros köztiszteletnek örvendő rendőrnője önmagát robbantja fel, amikor megpróbál hírt adni a Havenben történő dolgokról a külvilágnak... Ugyanis furcsa módon a kívülről érkező emberek nem jutnak át a városon.
Jim Gardener Roberta Anderson jó barátja, rá azonban egy régi sérülés következtében a fejébe ültetett fémlemez miatt nem hat a veszélyes következményekkel járó sugárzás. Ennek ellenére segít a tárgy kiásásában... egészen mindaddig, amíg rá nem döbben, hogy a dologból semmi jó nem sülhet ki, és hogy legjobb barátja egyre furcsább változásokat mutat - kívül és belül egyaránt. Ekkor viszont minden ravaszságára és ügyességére szüksége van ahhoz, hogy egymaga véget vessen a dolognak.
Ami egy olyan városban, ahol minden ellenséged gondolatolvasó és olyan fegyverekkel harcol, ami a Földön ezidáig meg se fordult... hát, nem is olyan könnyű.

"Tegnapelőtt éjjel, tegnap,
rémkoppantók, rémkoppantók
az ajtómon bekopogtak.
Eszem elment, Bobbié meg visszajött,
De még a rémkoppantók kopogása előtt!

Megtorpant. Mi ez a rémkoppantó-hülyeség?
Válasz helyett a mély hang, amely oly rémítő és mégis oly valódi volt, mint egy búvársirály kiáltása az üres tó fölött, ismét megszólalt: Bobbi bajban van!
Újra elindult, a korábbi feszes tempóban... azután egyre gyorsított. Kimennék, gondolta. De mégsem merek, olyan félelmetesek a rémkoppantó emberek.
Fölkapaszkodott az idő kifehérítette lépcsőn, amely a gránit hegyoldalban fölfelé vezetett a szállodáig. Amikor a kezével megtörölte az orrát, látta, hogy ismét vérzik."

/156.o./

Nem azért szeretem SK-et, mert olyan jó történeteket ír (tisztelet a kivételnek). Jó néhány ilyen földöntúli dolgokkal foglalkozik, ami nekem nem jön be mindenhol. Viszont imádom a stílusát, ahogy kelteni tudja a feszültséget, az öniróniáját, a szabadszájúságát, és hogy minden könyv elején ír egy kis 'szerzői megjegyzést', ahol elmeséli, miként született a történet, vagy mi inspirálta. Ez olyan jó dolog.

családi röff

Anya szülinapja alkalmából grilleztünk egyet a kertben (nyammmmmm), míg csak úgy el nem kezdett szakadni az eső, mintha valaki odafent éppen zuhanyzott volna. Akkor aztán mindenki gyorsan felkapta az első keze ügyébe kerülő dolgot, és spuri be, nagyon vicces volt. Főleg, hogy miközben mindenki ott rohangált, apa nyugodtan ült tovább az asztalnál, és jóízűen falatozott. :D
Különben a torta mellé (ami túrókrémes volt:P), csináltam sütit, ilyen szép lett:

Aztán tegnap említettem a hubis kúrát. Nem próbálom ki többet. Mert:
1. jóformán hónapok óta nem ittam, és az az egyetlen kortyocska is a fejembe szállt
2. ebből következik, hogy olyan éber lettem, hogy órákig nem bírtam aludni
Bár a torkom jobb lett.

szemezgetés

Ezek szerint a nyári szünet azt jelenti, hogy nincs bejegyzés. Mivel nincs történés se. Vannak gondolataim (haha), de ide leírva már olyan furák.

Kaptam egy cuki sárga felsőt. ^^ Meg egy strandpapucsot.

Ma Hubival fogom kúrálni magam este.

Imádom a sajtos pufit.

Mindjárt befejezem legújabb antikvár, 1000 oldalas könyvemet. :O (Az sok.) Következtetés: hamarosan jön egy újabb könyvösszefoglaló.

Anyának holnap szülinapja van. Úgyhogy sütök sütit, ma meg anyáék kicsinosították a kertet. Aztán jövő héttől megint csak valami vaderdő lesz, mivel az állatok összetúrják/feldöntik/kiássák/...

Vihar van. Állandóan. Nem mintha zavarna, de hát milyen nyár ez?

Pár napja tudtam meg, hogy hiába hívogatom Cs-t, mint egy őrült, táborban van.

Mindjárt HP fiiiiilm. Aggódok miatta. Nem is áltatom magam, hogy fúdekafa lesz.

Szörnyű barbárokról néztem ma filmet :( (Apocalypto). De azért nem volt olyan rossz. :P

Azt hittem, hétköznap van, és tök felspannolva vártam, hogy hat óra legyen, és nézhessem a Topmodell leszeket. :( Kiábrándító volt a valóság.

Lassan rá kell szánnom magam arra, hogy jelentkezzek a némettanáromnál.

hapcimanó

Teljesen el vagyok bambulva, képtelen vagyok bármire is koncentrálni. És szerintem ez holnap se lesz másként, mivel aludni ma se fogok sokkal többet szerintem...
És még csak nem is azért, mert napokon át tartó bulit szerveztek nekem, hanem e miatt a fránya nátha miatt, amikor lélegezni alig tudok.
Brüh, rossz most nekem.