2011. január 28., péntek
lefelé
Ismerős? Hát most ez a helyzet. Nagyon szeretném már leinni magam. Csak aztán nehogy a kezembe akadjon a mobilom, és véletlenül felhívjak valakit.
2011. január 25., kedd
vissza :(
"Hihetetlen mennyiségű energiát halmoztál fel magadban a hétvégén, senki nem tud vonzerődnek most ellenállni. Tele vagy érzelemmel, tenni akarással, tervek és célok azonnali megvalósításával, érzed, most nincs lehetőség az időhúzásra, cselekedni kell."
Cselekedni bizony, visszaszállni a vonatra, és amíg csak lehet, ott maradni.
Cselekedni bizony, visszaszállni a vonatra, és amíg csak lehet, ott maradni.
2011. január 24., hétfő
hétvége
Ez a hétvége egyértelműen versenybe száll a legjobb hétvége-címért, egy álom volt.
Végül elutaztam TéTéhez az ország másik végébe, nagyon izgultam, de egyben vártam is. Felülmúlta a várakozásaimat. :) Az egyetlen baj, hogy egy darab képet sem csináltunk, én pedig minden pillanatot meg akarok őrizni magamnak.
Szombat reggel indultam a vonattal, úgy volt, hogy a Keletibe kijön elém, és együtt megyünk tovább hozzá. Aznap estére foglaltatott asztalt, és elmentünk vacsizni. ^^ Este még mutatott képeket és videókat a végzős évéből. Hát ha az én egyetemi éveim csak fele olyan jól telnek majd, már akkor is szerencsés vagyok, nagyon sokat nevettünk.
Vasárnap csak punnyadtunk és filmet néztünk, de estefelé benéztünk a termálfürdőbe, nagyon jó volt. A legtöbb medence nem volt lefedve, és így ott ültünk a 37°-os vízben, miközben esett a hó. :) Miután pedig hazaértünk, együtt csináltunk vacsit, igaz csak rántott húst és hagymát sült krumplival, de ez legalább még olyan étel volt, ami nem haladta meg a képességeimet.
Ma pedig délután indult a vonatom, úgyhogy délelőtt már csak pakolásztunk. Nagyon nem akartam eljönni, rossz volt nélküle a vonatút, és most nagyon hiányzik.
Csak egy hétvégére szólt a dolog, de akkor is megérte. Minden pillanatát.
>végig<
Végül elutaztam TéTéhez az ország másik végébe, nagyon izgultam, de egyben vártam is. Felülmúlta a várakozásaimat. :) Az egyetlen baj, hogy egy darab képet sem csináltunk, én pedig minden pillanatot meg akarok őrizni magamnak.
Szombat reggel indultam a vonattal, úgy volt, hogy a Keletibe kijön elém, és együtt megyünk tovább hozzá. Aznap estére foglaltatott asztalt, és elmentünk vacsizni. ^^ Este még mutatott képeket és videókat a végzős évéből. Hát ha az én egyetemi éveim csak fele olyan jól telnek majd, már akkor is szerencsés vagyok, nagyon sokat nevettünk.
Vasárnap csak punnyadtunk és filmet néztünk, de estefelé benéztünk a termálfürdőbe, nagyon jó volt. A legtöbb medence nem volt lefedve, és így ott ültünk a 37°-os vízben, miközben esett a hó. :) Miután pedig hazaértünk, együtt csináltunk vacsit, igaz csak rántott húst és hagymát sült krumplival, de ez legalább még olyan étel volt, ami nem haladta meg a képességeimet.
Ma pedig délután indult a vonatom, úgyhogy délelőtt már csak pakolásztunk. Nagyon nem akartam eljönni, rossz volt nélküle a vonatút, és most nagyon hiányzik.
Csak egy hétvégére szólt a dolog, de akkor is megérte. Minden pillanatát.
>végig<
2011. január 19., szerda
csörr
Felhúztam az ébresztőt reggel nyolcra, mert egyszerűen nem állapot, hogy rendszeresen tizenkét órát alszok.
2011. január 18., kedd
persze úgyse
Többen is vágynak a társaságomra. :D Olyan szívesen hoznám meg azt a döntést, amit mindennél jobban akarok, de nagy bolondság lenne tőlem. Viszont 20 éves vagyok, mikor hozzak őrült és felelőtlen döntéseket, ha nem most?
puszedlikeksz
Tegnap sütöttem ezt a sütit, és szerintem a legklasszabb a világon. Könnyű, gyors és isteni finom. A recept szerint puszedli lenne, de szerintem inkább kekszre hasonlít, és azt tesz bele az ember, amit csak akar.
Recept a képen.
vizsgák
Letudtam a vizsgákat, el se hiszem! :) Az utókornak küldöm megőrzésre:
biosz: 4
biztonságtechnika: 5
eü. jog: 5
eü. latin: 4
humánbiológia: 4
elsősegély: 4
EU intézmények: 5
filozófia: 3
infó: 4
kémia: 4
medicina története: 5
népegészségtan: 3
pszichológia: 3
szociológia: 4
Asszem, egész jó voltam. :)
biosz: 4
biztonságtechnika: 5
eü. jog: 5
eü. latin: 4
humánbiológia: 4
elsősegély: 4
EU intézmények: 5
filozófia: 3
infó: 4
kémia: 4
medicina története: 5
népegészségtan: 3
pszichológia: 3
szociológia: 4
Asszem, egész jó voltam. :)
2011. január 16., vasárnap
2011. január 15., szombat
2011. január 13., csütörtök
TéTé
Az a baj, hogyha ez így folytatódik, én egyre jobban ragaszkodni fogok, aztán meg megint jól pofára esek és lelkileg is a padlóra kerülök.
2011. január 12., szerda
2011. január 11., kedd
2011. január 10., hétfő
silence is a girl's loudest cry
Bármennyire nincs jól, egy időre nélkülözöm a lelkizést. Lehetőleg amíg nem szolgálhatok valami pozitívval. Hosszú szünet lesz, úgy érzem.
2011. január 8., szombat
kétség
Megint úgy érzem, hogy visszafelé haladok, és nem merem megtenni a nagy lépést, mert nagyon félek az egyedülléttől. :( Pedig így nem csak magammal tennék rosszat.
2011. január 7., péntek
zűrzavar
Annyi minden van bennem mostanában, ez az első hét teljes érzelmi kavalkádot hozott, háromfelé áll a szívem, mindenfelé másképp, de pont nem a megfelelő módon.
Tété, akiért rajongok, de gyorsan el kell felejtenem.
Emté, aki hiányzik, amikor nem beszélünk.
És Kka, akivel szemben pedig csak teljes bizonytalanságot érzek, pedig pont benne kéne biztosnak lennem.
Tété, akiért rajongok, de gyorsan el kell felejtenem.
Emté, aki hiányzik, amikor nem beszélünk.
És Kka, akivel szemben pedig csak teljes bizonytalanságot érzek, pedig pont benne kéne biztosnak lennem.
2011. január 6., csütörtök
2011. január 5., szerda
I wanna know but I don't wanna ask
Én nem így akartam, nem ilyen hirtelen, nem így szó nélkül, idegenül, mintha korábban nem is lett volna...Csalódtam. Szerettem volna, ha szép emlék marad ez az egész.
2011. január 4., kedd
látszat
Ébredés után mosolyogjunk bele a tükörbe! Hogy magabiztosan teljen a nap...
"Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis, szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondja: "Szárnyakkal felszállni tilos!" - Ancsel Éva
---
Egyébként nincs ilyen hangulatom, mert épp úgy érzem, hogy folyamatosan elveszítek valakit, aki az utóbbi időben nagy szerepet játszott az életemben.
"Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis, szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondja: "Szárnyakkal felszállni tilos!" - Ancsel Éva
---
Egyébként nincs ilyen hangulatom, mert épp úgy érzem, hogy folyamatosan elveszítek valakit, aki az utóbbi időben nagy szerepet játszott az életemben.
2011. január 3., hétfő
álmok
Megittam gyorsan fél liter teát és mostanáig még szundiztam egyet, úgyhogy felfázás terén javult az állapot, de nem ez az, ami épp foglalkoztat most.
Ritkán emlékszem az álmaimra, ha igen, az csak annyit jelent, hogy nem aludtam elég mélyen, és a mostani szundiból emlékszem dolgokra. Olyan emberek szerepeltek benne, akiknek nem kellett volna, és pont az hiányzott, akinek benne kellett volna lennie. Össze vagyok zavarodva, és az érzéseim mindig a rossz irányba terelnek.
Ritkán emlékszem az álmaimra, ha igen, az csak annyit jelent, hogy nem aludtam elég mélyen, és a mostani szundiból emlékszem dolgokra. Olyan emberek szerepeltek benne, akiknek nem kellett volna, és pont az hiányzott, akinek benne kellett volna lennie. Össze vagyok zavarodva, és az érzéseim mindig a rossz irányba terelnek.
jól indul...
Azt hittem, a mostani is olyan kis könnyed felfázás lesz, mint szokott, hogy kicsit kellemetlen, de meleggel és sok teával kúrálható. Hát, nem éppen, mert eléggé szenvedek már harmadik napja, nem megyek többet sétálni a hidegbe.
:(
:(
2011. január 2., vasárnap
2010
Most, hogy túl vagyok rajta, és hogy a vége felé egészen jó lett, nem is tűnik annyira szörnyűnek ez a 2010. Az év első negyedében szenvedtem, mint a kutya, főleg a barát-gondok miatt, már csak azt vártam, hogy jöjjön a nyár, mehessek egyetemre. Végigszenvedtem a pályaválasztás minden nyűgjét, és még egyelőre nem bántam meg az irányt.
Nyáron aztán kezdett előtörni az igazi Barbi, megkönnyebbüléssel töltött el a tudat, hogy nem kell többé olyanokkal jópofiznom, akikkel lassan már egy légtérben sem szívesen voltam. Szabadnak éreztem magam, dolgozgattam, különösebb élmények nem történtek, de elég volt, hogy magamban éreztem a változást, és reménykedtem a jövőben. Elmentem a gólyatáborba is, ami az első lépcsőfok volt felfelé, és nagyon örülök, hogy így tettem, mert sok embert megismertem, és nem féltem lépni, ráadásul rátaláltam F-re, ami az egész év legnagyobb pozitívuma.
Az ősz szintén sok változást, veszteséget, de egyben új embereket és bátorságot hozott. Nem lettem más ember, de az egyetem kezdetével könnyebben meg tudtam nyílni, és nem féltem megmutatni magam. Persze néha aztán nem mindig tudom, hol a határ, főleg a bulikban. Nem mindenre vagyok büszke, de elmúlt, megtörtént, változtatni már nem lehet.
A legnagyobb veszteség persze Zé volt, sokáig nem éreztem magam jól utána, de tudom, hogy helyes döntés volt, már nem tudtuk egymást boldoggá tenni, bármennyire szerettük volna. Annak viszont örülök, hogy nem veszítettem el teljesen, és még most is próbál terelgetni.
Szóval, nagyon szeretném, remélem, bízok benne, hogy ez az év úgy fog telni, mint ahogyan elkezdődött (vagy mint az előző befejeződött), mert izgalmas volt, és élveztem.
És nem mellesleg 45 könyvet olvastam el az évben, ami szerintem annyira nem rossz arány, havi 3 könyvet jelent. :) De remélem, ezt a számot sikerül majd felturbózni.
Nyáron aztán kezdett előtörni az igazi Barbi, megkönnyebbüléssel töltött el a tudat, hogy nem kell többé olyanokkal jópofiznom, akikkel lassan már egy légtérben sem szívesen voltam. Szabadnak éreztem magam, dolgozgattam, különösebb élmények nem történtek, de elég volt, hogy magamban éreztem a változást, és reménykedtem a jövőben. Elmentem a gólyatáborba is, ami az első lépcsőfok volt felfelé, és nagyon örülök, hogy így tettem, mert sok embert megismertem, és nem féltem lépni, ráadásul rátaláltam F-re, ami az egész év legnagyobb pozitívuma.
Az ősz szintén sok változást, veszteséget, de egyben új embereket és bátorságot hozott. Nem lettem más ember, de az egyetem kezdetével könnyebben meg tudtam nyílni, és nem féltem megmutatni magam. Persze néha aztán nem mindig tudom, hol a határ, főleg a bulikban. Nem mindenre vagyok büszke, de elmúlt, megtörtént, változtatni már nem lehet.
A legnagyobb veszteség persze Zé volt, sokáig nem éreztem magam jól utána, de tudom, hogy helyes döntés volt, már nem tudtuk egymást boldoggá tenni, bármennyire szerettük volna. Annak viszont örülök, hogy nem veszítettem el teljesen, és még most is próbál terelgetni.
Szóval, nagyon szeretném, remélem, bízok benne, hogy ez az év úgy fog telni, mint ahogyan elkezdődött (vagy mint az előző befejeződött), mert izgalmas volt, és élveztem.
És nem mellesleg 45 könyvet olvastam el az évben, ami szerintem annyira nem rossz arány, havi 3 könyvet jelent. :) De remélem, ezt a számot sikerül majd felturbózni.
2011. január 1., szombat
new year's eve
Ez volt az eddigi legjobb szilveszterem! Úgy érzem, örök emlék marad... legalábbis amire emlékszem belőle. Pár apróságtól eltekintve semmit nem bántam meg, és az vesse rám az első követ, aki húsz évesen nem az élvezeteknek élt. :P
Bárcsak ne fáztam volna fel. :S
Bárcsak ne fáztam volna fel. :S













