jóslat

Asszem, holnap nem kelek fel.

szfinx

Nos, legalább már tudom, mi a neve megújult szenvedélyemnek. Trichotillománia. Magyarán nem bírom megállni, hogy ne baszkuráljam a hajam állandóan. (Szorongásos betegségem következtében=beteges stresszelő vagyok.) Nagyon gyorsan le kell szoknom róla, különben rövid úton kevesebb hajam lesz, mint egy csupasz macskának.
És ez meglehetősen ijesztő.

(Megpróbáltam lekicsinyíteni szegényt, hogy ne látsszon annyira csúnyának, de rájöttem, hogy ez hamvában holt ötlet.)

teljes sötétség

Fogalmam sincs, miért olvasom más blogjait. Utálom. Annyira hervasztó idegen emberek szuper és vidám dolgait olvasni... Oké, van, aki szórakoztatóan csinálja, de különben csak szar nekem.
Azt hiszem, most inkább nem is a világ az ellenségem, hanem saját magam. Ki akarok bújni a bőrömből, nem akarok én én lenni, nem tetszenek innen a dolgok.
Úgy tűnik még mindig nem jutottam túl. Egy rohadt hullámvasút ez az egész, az van.
Egyedül kéne kiutat találnom belőle, de úgy nem megy. Egyedül semmi sem megy, és attól félek, hogy tíz vagy húsz év múlva se fogok előrébb jutni semmiben.

egyszer=soha

Néha úgy szeretnék tényleg mindent teljesen elmondani. Kár, hogy nem olyan fából faragtak.
Vagy csak még mindig nem volt elég az örlődésből...

csecse csacsi

Nem minden csacsi csöcse csecse, csak a csecse csöcsű csacsi csöcse csecse, mert ha minden csacsi csöcse csecse volna, akkor minden csacsi csecse csöcsű csacsi volna.

kezdődik

Hát igen, tudtam én, mindenkinek ötös lett az osztályzója. Most pihi van egy ideig.
De hogy minket ki akarnak készíteni, az hótziher. Első két évben jó szar töritanárunk volt, aztán az egyik legjobb, most meg, pont utolsó évre a suli egyik legutálatosabb, legszivatósabb tanárát kapjuk töriből, ami érettségi tantárgy, ó, hogy... Eddig valahogy mindig feltornáztam magam ötösre, hát most majd (remélhetőleg) a négyesért teperhetek.
Bioszból is váltás lesz, de az annyira nem érdekel, ha görbül a jegyem, én boldog leszek.

hajrá nekem

Aztán kérek sok biztató és agybeindító agyhullámot holnapra.
Nem tudom, mi lesz velem, még magyarul se tudok a jövőbeni terveimről két mondatnál többet mondani, nemhogy németül...

Plum Sykes - New York hercegnői

Hetente új ruhatár, minden nap különböző elegáns partik, méregdrága ékszerek, nagymenő, gazdag pasik a magángépeikkel, felszínes csevejek. Ez jár New York hercegnőinek, apu pici kislányainak, akiknek a kisujjukat se kell megmozdítaniuk, mégis a lábaik előtt hever a fél világ. Ha nem az egész.
Most, hogy így belegondolok, fogalmam sincs, mi volt a főszereplő neve, lehet, hogy nem is említették. Mindenesetre ő kissé kirí ebből a körből, mégis az egyik legelkényeztetettebb lány a legjobb barátnője. Egy Bergdorf-szőkeség. Aki, ha már itt tartunk, nem is tűnik annyira szörnyűnek, mindenesetre tisztában van saját magával, és megbecsüli a barátságot.
A történetben nincs sok különös: utálatos pasik, cikis helyzetek, ahonnan végül mégiscsak az a jóképű, csak-barátnak-tudom-elképzelni-különben-is-utálom férfi segít kimászni, a végére pedig kiderül, hogy ő az igazi, ráadásul még gazdagabb, mint gondoltuk.

"Mindenki azt hiszi, hogy a partilányok élete a létező életek legjobbika. Az igazság az, hogy ha mellette dolgozol is, akkor bizony teljesen leszív, de ezt sem vallja be soha senki. Mert nem szeretnének hálátlannak tűnni. New Yorkban mindenki mindenre mindig azt mondja, hogy csodás és nagyszerű, még akkor is, ha éppen antidepresszánsokon tengődik. Azért sok jó is van benne. Például, hogy nem kell fizetni az olyan fontos dolgokért, mint a manikűr, a pedikűr, a melír és a beszárítás. A hátránya pedig, hogy mindenki szívességet kér tőled. Ha a bőrgyógyászod meghívót akar szerezni a gyerekének egy menő bálba, éjjel-nappal hívni fog."

/7. o/

Szentesi Gyöngyi - Egy vadászgörény naplója

A könyv elolvasása után két dolog lehetséges: elhatározod, hogy soha az életben nem lesz görényed, vagy azonnal akarsz egyet. Vagy - mint az én esetemben - egyszerre mindkettő.
Sydney, a kissé antiszociális, lány vadászgörény napjait kísérhetjük figyelemmel, és megtudhatjuk, mennyire másként éli meg az eseményeket az állat és gazdája. Syd ellenséges, harapós, és feltett szándéka uralma alá hajtani az egész világot, miközben többször is majd' megfullad, nagyokat kirándul, és szerelembe esik.
Mókás kis könyv.

"Mami jókat játszott az egyik rokon nénivel, akit Vikinek hívtak. A játék nagyjából abból állt, hogy mami felvett, és elkezdte velem kergetni Viki nénit, aki visítozva rohant előlem! "Tedd le a görényt, nehogy megharapjon! Gyöngyi, hallod? Jaj, ne, mégse tedd le! Segítség! Gabi!" Irtó mókás volt!A hatás kedvéért hörögtem is egyet-kettőt.
Azért azt fenemód sértőnek találtam, hogy mami egy alkalommal cédulát tűzött a ketrecemre. "A vadászgörény harap." Nem tudom, mit akar ez jelenteni, de a mellérajzolt halálfejből gondolom, hogy semmi jót rám nézve."

/137-138. o/

beteges

Az, hogy 24 óra alatt két könyvet kiolvasni, azt hiszem, valóban kimeríti a mánia fogalmát. De olyan jó érzés volt, tegnap nyitott meg újra a könyvtár nyári zárvatartásából, és ennyi embert én ott még soha nem láttam. Nem is volt túl sok olvasható dolog, de amiket találtam, azokra rögtön rávetettem magam itthon.
Azt hiszem, ez már nem egészséges.

közeleg

Fasza, kiderült, hogy másfél napom van felturbózni az agyam.

csokifesztivál

Voltunk Szerencsen a csokifesztiválon, hmm, csoki csoki hátán. Voltunk a csokimúzeumban, láttuk Gombóc Artúr csokimását, kaptam egy színes nyalókát meg egy nagy zsák csokibogyót, meg volt még rengeteg kaja, amitől csorgott a nyálam.

Ez itt kérem egy kakaóbab valami lében tárolva.

A Gombóc Artúr

Doktor Bubós csokipapírok

Meg lehetett nézni, hogy csinálják a csokit. Itt a néni épp konyakmeggyet varázsol, még akkor is, ha nem látszik.

Ugyanott. Ebbe a bigyóba csak folyt-folyt a csoki. Öröm volt nézni.

Ez meg csak egy bödön, amiből folyik a csoki.

A Robinson család titka

Most néztem meg, nagyon aranyos mese, és szép a vége. :)

De errefelé nem tekintgetünk sokáig a múltba. Megyünk tovább előre, új kapukat tárunk ki, új dolgokat teszünk, mert kíváncsiak vagyunk, és a kíváncsiság vezet új utakra minket.

Walt Disney

lustadisznó

Hihetetlen, mennyire nem tudom rávenni magam a tanulásra. Inkább megint sütöttem, ugyanis anya hozott haza egy nagy rakás szilvát, ami úgyse fogyna el, így hát megkezdődik a szilvás sütik fénykora.
Különben ilyen lett:

Innen szedtem, és tényleg fincsi. (Igen, ez lett volna a tegnapi. Sebaj, lesz még.)

mahna mahna

Olyan mókás. :)

#2

Úúúú, az új New Moon trailer még sokkal jobb, mint az első (még értem is néhány részét:D), és még sokkal jobban várom.

haj-vizsga

Nemrég jöttem haza a fodrásztól, jól levágták a hajam, kicsit még szoknom kell, de már nagyon szükség volt rá, mert túl hosszú volt.
Ennyi a hír.
Meg hogy jövő héten osztályozó vizsga németből, és be vagyok szarva.

utólag is boldogat

Ez most elég meglepő volt.
Írtam Bnek sms-t a napokban, hogy mi újság vele, meg hogy találkozhatnánk, de sokáig nem válaszolt, azt hittem, valami baja van. De aztán ma este feljött msn-re, és kérdezte, hogy megkaptam-e myvipen az üzenetet. Myvipen. Félévente egyszer megyek oda, akkor is csak belépek meg kilépek. Oké, mondjuk ő ezt honnan tudta volna. De ott kívánt szülinapot (két nappal később, szóval tényleg el lettem felejtve:P). Viszont ami még meglepőbb, hogy Któl is kaptam egy ilyen üzit (négy nap késés, igen, valszeg értesítették), méghozzá egy meglehetősen kedveset. Ezt ni:

>szijja!
ne haragudj, hogy így megkésve de...



BOLDOG SZÜLINAPOT!!!!
Na milyen érzés [cenzúrázva] évesnek lenni?:D

AMúgy hogy telik a nyarad? Mesélj vmit!:)

puszika(K)

Utólag elmondom, Kval év végén már nem voltunk kimondottan jóban, akárhányszor odamentem hozzájuk, elkezdett sóhajtozni/lelépett/levegőnek nézett.
Gondolom, B elmondta neki, miket beszéltünk mi ketten (aztán biztos szépen ki is beszéltek).
Viszont az a része gáz volt, hogy fogalmam sem volt, hányadán állunk mi ketten Kval, és most augusztus elején volt a névnapja, én meg nem küldtem neki sms-t vagy ilyesmit...
Most meg azért csak odabiggyesztettem a végére, hogy 'nem most volt neked is a névnapod? hátakkor sok boldogat.' Szóval ez... gáz.
Na mindegy, a lényeg, hogy legalább kapok néhány pozitívat.

pillanatok

Ezt elvileg iwiwen küldözgetik, én egy blogban láttam. Belgiumban, Antwerpenben a pályaudvaron egyik reggel egyszer csak elkezdték lejátszani ezt a számot a Muzsika hangjaiból, és kb. 200 táncoló ember lepte el az előcsarnokot.
Nem tudom, engem valahogy megérintett. :)

jó reggelt

Ennyi hülyeséget egy éjszaka alatt még soha nem álmodtam össze, mint most. A legrosszabb, hogy elmondani sem tudom, mert összefolyik az egész. Bár az biztos, hogy az informatika-szakkörön az volt az első feladat, hogy mindenki fusson haza, én meg - szó szerint - levertem két srácot, mert nem hagytak békén. :D És anyáék is jártak informatika-szakkörre, csak ők másik csoportba, nekik ezért nem kellett futkározniuk. Viszont asszem, szerepelt benne B is, neki is futnia kellett, és egy ideig mentem vele-utána, aztán rájöttem, hogy én nem is arra lakom (ez biztos jelent valamit...).
Egy másik álomban meg apa rám ragasztotta a mételyt, mert nem akarta, hogy megszökjek valahonnan, ami agyon hasonlított a Roxforthoz, és átúsztunk egy folyón nemtudomkikkel, mert mindenhol őrök voltak, és csak így tudtunk megszökni. Nagyon élvezhettem, ha ezt háromszor is megálmodtam. :D

Másra nem emlékszem, viszont voltak már ehhez hasonló álmaim, és állandó visszatérői voltak az életemnek egy ideig. Például mikor Darth Vader üldözött, én meg nagyim lépcsőházában menekültem előle, aztán beszaladtam nagyimhoz, és elbújtam a wc-ben, viszont mindig felébredtem, mielőtt ő bejöhetett volna a házba.
Egy másikban meg szintén nagyimnál vagyok, és az erkélyen óriáskenguruk akarnak beugrani. Tulajdonképpen ennyi volt az egész álom, de mindig nagyon félelmetes volt. :D:P

B, mint...

Jópár napja azon tökölök, hogy fel kéne hívni valakit, hogy csináljunk valamit, de visszatart a büszkeség. Mikor nyár elején összefutottunk Bvel, ő mondta, hogy majd keressük egymást. Aztán mégis én csörögtem rá július végén a HP6 miatt, de akkor épp nyaralni mentek. Utána egy pillanatra a némettanárnál futottunk össze.
Nem hiszem el, ennyi neki az egész? Fogalmam sincs, mit gondoljak, még egy nyamvadt sms-t se tudott hozzámvágni, mikor szülinapom volt. Pont ő mondta, mikor komolyabban beszélgettünk a dolgokról, hogy tudja, hogy neki is többet kéne tennie. Ehhez képest lófaszt se csinál, hogy jobb legyen.
Nem fogom állandóan én keresgélni, viszont így meg megint olyan lesz minden, mint tavaly, amit végképp nem akarok.
Á, befejezem inkább, csak felhúzom magam.

Ráadásul még olvasnivalóm sincs, így teljesen meg fogok őrülni.

reklám

Nálunk miért nincsenek ilyen reklámok?

mégse

Hát oké... Nem megyünk sehova nyaralászni. :( Bár szerintem ezen nincs mit csodálkozni, ismerve a formámat...

De legalább kész a szobám, ennyi örömöm legyen.

így vagyunk

"A negyedik lecke a túlélés. Hiszen mindent túl lehet élni. Egy ideig fáj, aztán lassan elmúlik. Na, jó, nem múlik el, inkább sokkal kevésbé fáj, de a lényeg, hogy élsz és továbblépsz, mert ez az élet rendje… legalábbis ezzel áltatják az embereket, nyilván igaz.
És igen, ha túléled a szadista élet minden leckéjét és tanulsz a hibáidból (az enyémek különösen nagyok voltak), akkor büszke lehetsz magadra. Elmondhatod magadról, hogy túléltél mindent, a sebeid meggyógyultak, a szíved összekotortad a képzeletbeli kiskanállal és talán még jó is lesz valamire. Ezt igazán nem lehet tudni előre."

/>>/

Laár András - A csőevő duhajka meséi

Ez, mint látható, kicsit eltér a tőlem eddig megszokottaktól, nem is baj, okozzak meglepetéseket.
A könyv egyébként inkább mesekönyv, tele bugyuta barbárságokkal és idegesítően bájolgó szónoklatokkal, viszont a pasi - gyk.: az író - fantáziában viszi a pálmát, ezért tetszett inkább. Mert nekem soha nem lesz ilyenem.

Egy utazó álmában megálmodik egy egész világot, ahol elfog egy csőevő duhajkát, és itt kezdődnek főhősünk érdekes kalandjai.

Szeretnél találkozni egy előkelő családból származó függönnyel? Kíváncsi vagy a vízibacimozira? Akarsz rösztölőt a válladra? Nos, könnyen úgy járhatsz, mint az ugró-bugró bábony, aki addig-addig, amíg már tényleg! De ha nem félsz az ökölorrú zürjénposzátától, kibírod a vátlák tokkantását, és tudsz nemet mondani egy zúgó bakterka követelésére - akkor valószínűleg te is elboldogulnál Lehetország csodálatos tájain Akárkivárostól Ordítóházáig. Máskülönben jól jöhet az iránymutatás, mert aki túl komolyan veszi magát, még a végén valóra válik! Ne feledd, "még állatnak sem kell lennie valakinek ahhoz, hogy gyönyörűen muzsikáljon, elég, ha csak kompótnak születik..."

se kívül, se belül

Asszem, kezdek nemjól lenni, minden értelemben.