A könyv elolvasása után két dolog lehetséges: elhatározod, hogy soha az életben nem lesz görényed, vagy azonnal akarsz egyet. Vagy - mint az én esetemben - egyszerre mindkettő.Sydney, a kissé antiszociális, lány vadászgörény napjait kísérhetjük figyelemmel, és megtudhatjuk, mennyire másként éli meg az eseményeket az állat és gazdája. Syd ellenséges, harapós, és feltett szándéka uralma alá hajtani az egész világot, miközben többször is majd' megfullad, nagyokat kirándul, és szerelembe esik.
Mókás kis könyv.
"Mami jókat játszott az egyik rokon nénivel, akit Vikinek hívtak. A játék nagyjából abból állt, hogy mami felvett, és elkezdte velem kergetni Viki nénit, aki visítozva rohant előlem! "Tedd le a görényt, nehogy megharapjon! Gyöngyi, hallod? Jaj, ne, mégse tedd le! Segítség! Gabi!" Irtó mókás volt!A hatás kedvéért hörögtem is egyet-kettőt.
Azért azt fenemód sértőnek találtam, hogy mami egy alkalommal cédulát tűzött a ketrecemre. "A vadászgörény harap." Nem tudom, mit akar ez jelenteni, de a mellérajzolt halálfejből gondolom, hogy semmi jót rám nézve."/137-138. o/
0 .:
Megjegyzés küldése