idegenek

Annyira érdekes, hogy amikor sulin kívüli dolgokon veszek részt (gondolok itt mindenféle angolra meg gyogyira), annyira normálisan viselkedek, beszélgetek emberekkel, viccelődök (hangulatfüggő), nevetek a többiekkel. A suliban viszont, azok között az emberek között, akikkel állítólag jóban vagyok, pedig ez nagyon ritkán fordul elő.
Mert lehet, hogy azok az idegenek, akikkel heti egy-kétszer találkozok, se érdeklődnek annyira irántam, de ők nem voltak évekig a barátaim. És velük mégse érzem, hogy egy darab szar vagyok, miközben akikkel nap mint nap találkozok, egyszerűen annyira leszívnak vagy nem is tudom, hogy már miattuk vagyok olyan, amilyen.
Mert mindegyik olyan gerinctelen, kétszínű és álszent ember (tisztelet a kivételnek), hogy nem... nem tudom.


Lassan tényleg alig várom már, hogy véget érjen ez a három hónap, és bebizonyíthassam magamnak, hogy mégse vagyok olyan, amilyennek egyesek beállítanak.