Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom

Mielőtt még hülyén néznétek rám a cím miatt, nem a paradicsomokról szól a könyv.

Evelyn Coach minden héten elmegy az idősek otthonába a férjével, hogy meglátogassák ott élő anyósát. Evelyn egész életében az elvárásoknak megfelelően viselkedett: tisztességesen öltözködött, tisztességesen választott férjet magának, tisztességes anya és feleség volt. Most pedig boldogtalan, mert egész életét mások elvárásai szerint élte le.
Az idősotthonban megismerkedik Mrs. Threadgoode-dal, az aranyos idős asszonnyal, aki hosszú történeteket mesél whistle stop-i gyerekkoráról és az ott élő emberekről.
Evelyn az emlékeken keresztül megismerkedik a vagány Idgie-vel és a szelíd Ruth-szal, kiknek szerelmes barátsága vidámságot csempész a kis városkába. De a történetben szerepet játsszik még a fél falu, Dot Weems mókás újságcikkeivel színesítve.
És ahogy Mrs. Threadgoode egyre inkább elmerül emlékeinek tavacskájában, úgy változik meg a 40 felett járó Evelyn élete is egy csapásra.

"- ...Úgy is mondhatnánk, hogy mindig volt bennem hajlandóság a tollasok iránt.
- Hogyan?
- Hát, tudja, a szárnyasok: madarak, csirkék, kakasok.
- Ó.
- Cleóval a hátsó verandán kávéztunk reggelenként, és néztük a napfölkeltét, hallgattuk a madárfüttyöt... mindig három-négy csésze forró Red Diamond feketét ittunk, s hozzá pirítóst őszibarack- vagy zöldpaparikadzsemmel, és beszélgettünk... vagyis hogy én beszéltem, ő pedig hallgatott. Olyan sok helyes madárka jött a házunkhoz: meggyvágó, vörösbegy, és szebbnél szebb galambok... ma nem látni ilyen szép madarakat.
- Egy napon Cleo kiment, felmutatott a házunk előtti telefondrótot ellepő fekete rigókra, és azt modta: "Vigyázz, miket mondasz ma a telefonba, Ninny, mert ezek ott fönn lehallgatják. A lábukkal hallanak." - Mrs. Threadgoode Evelynre nézett. - Elhiszi ezt?
- Nem. Biztos vagyok benne, hogy a férje csak viccelt, Mrs. Threadgoode."