Előzetesen megjegyzem, nem láttam a filmet... legalábbis nem emlékszem rá. Magát a könyvet egy kétszer négy órás vonatúton sikerült kivégeznem, büszke vagyok magamra, mert már rég nem olvastam el könyvet ilyen gyorsan.
Alapvetően nem szeretem az ehhez hasonló nyomozós-krimis történeteket, mert csak idegesít, hogy nem tudom a rejtély kulcsát. Ez viszont tetszett, főleg Lecter karaktere, ezért a folytatást is azonnal akarom. Egyedül az a baj a gyorsan olvasással, hogy így kevésbé figyelek a részletekre, mint most is, és csak a nagyobb jelenetek maradtak meg bennem, valamint hogy melyik szereplő volt szimpatikus és melyik nem. Viszont képtelen voltam abbahagyni, csak olvastam és olvastam, egyre többet és többet akartam, míg rájöttem, hogy elérkezett a végszó és nem maradt több oldal.
"A Smithsonian valami kozmikus másnaposságot hagyott benne: ebből született aznapi utolsó gondolata, jelmondata: Ennek a furcsa világnak ezen a felén most sötét van. Itt kell felkutatnom egy lényt, amely könnyeken él."
105.o.
0 .:
Megjegyzés küldése