Alyson Noël - Evermore

Ritkán mondok ilyet egy könyvre, de ez elég pocsék volt. Az egy dolog, hogy meglehetősen a Twilightra hajazott, de se az a nagy szerelem, se a dolgok megközelítése nem jött át, és még kidolgozva sem volt rendesen. Csak azért kinyomtatni egy könyvet, mert a Twilight-láz előhozta a tinikből a halhatatlan szerelem iránti rajongást... na ne már.
Ilyenkor látom a könyvtárak előnyeit.

A történet annyi, hogy a főszereplő csajnak meghalnak a szülei és a húga, egyedül ő éli túl az autóbalesetet, és onnantól, hogy felébred a kórházban, hallja az emberek gondolatait, látja az aurájukat, és még a halott húga is rendszeres látogatásokat tesz nála. A lány a nagynénjéhez költözik, és új suliba kell járnia, ahol egyszer csak egy feltűnik egy új, természetesen káprázatosan jóképű fiú, és a csaj beleszeret, de nem akarja bevallani magának. Közben nem tud kiigazodni a fiún sem, aki körül egyre gyanúsabb dolgok történnek, és ő sem viselkedik éppen normálisan.

"- Nem volt más módja, hogy megkedveltesd magad velem? Csak mert ennek nincs sok értelme.
– A szerelemnek sincs."

/263. o./

molyon