elég már

Ma van az a nap, amikor végképp leszarok mindent és mindenkit.
Eleinte úgy volt, hogy nem tudtam eldönteni, menjek-e suliba, vagy inkább a nyílt napra az egyetemen. Akikkel beszéltem, azt mondták, nem tudják, vagyegyáltalán nem mennek, így én se voltam biztos benne. Aztán eldöntöttem, hogy inkább az egyetem, ahol összefuthatok pár emberrel, mint hogy suliba menjek.
Induláskor azonban nem nyílt ki az ernyőm, úgyhogy fél perc tanakodás és dühöngés után visszafordultam a házba.
És ruhadtul leszarom, csak legyen már vége ennek a nyomorult hétnek. És nagyon ajánlom, hogy a következő jobb legyen. Pláne, hogy szalagavató... Éljen.

Lehet, hogy van egy kis gáz, hogyha már így állok hozzá az egészhez. De most tényleg összejött minden.