ma

Várakozásaimmal ellentétben ez a nap egészen jól sikerült. Pedig reggel tényleg gondolkoztam, hogy menjek-e suliba egyáltalán, nem volt itthon senki, a fene se vette volna észre. :P De hát aztán csak elvánszorogtam, és nagyon büszke is voltam magamra, mert sikerült nem elfelejtenem K szülinapját (hihetetlen hogy még csak most lett 18...).
Btől meg megkaptam az első igazi beszólást... Csúnya volt (oké, nem volt nagy dolog, csak szar), és szerintem alaptalan. És szíven ütött.